Az egyszerűsített foglalkoztatás 2010.08.01-től

Egyszerűsített foglalkoztatás lép hatályba augusztus elsejétől a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkákra, illetőleg az alkalmi munkákra vonatkozóan.

Az új törvényi szabályozás szerint idénymunka esetében nincs létszámkorlát, bármennyi dolgozót foglalkoztathat naponta a munkáltató, míg alkalmi munka esetében a főállású dolgozók számához viszonyítva szabja meg az új törvény a foglalkoztathatók számát - tájékoztatott az államtitkár. Mint mondta: például 20 főállású felett 20 százalék lehet az alkalmi foglalkoztatottak száma.

Írásbeli munkaszerződést is csak akkor kell kötni, ha azt az idény- vagy alkalmi munkavállaló kéri, de az is egyszerűsített nyomtatvány lesz.

A munkáltató közterhe augusztus 1-től idénymunka esetében 500, alkalmi foglalkoztatásnál pedig 1000 forint lesz személyenként és naponta.

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról!

Az Országgyűlés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-vel az önkormányzati adóhatósághoz visszakerülnek. Így az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni.

Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza.
A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.
A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. (A nagy terjedelem miatt a mellékleteket közzétenni nem áll módunkban, azok például a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében, illetve Complex CD jogtárban megtalálhatók.)
A kormányrendelet 1. valamint 1/A. számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma–átalány is használható.
Ez a következő:

A benzinüzemű gépkocsi alapnorma–átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

• 1000 cm³–ig – 7,6 liter/100 kilométer
• 1001–1500 cm³–ig – 8,6 liter/100 kilométer
• 1501–2000 cm³–ig – 9,5 liter/100 kilométer
• 2001–3000 cm³–ig – 11,4 liter/100 kilométer
• 3001 cm³ felett – 13,3 liter/100 kilométer

A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma–átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

• 1500 cm³–ig – 5,7 liter/100 kilométer
• 1501–2000 cm³–ig – 6,7 liter/100 kilométer
• 2001–3000 cm³–ig – 7,6 liter/100 kilométer
• 3001 cm³ felett – 9,5 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma–átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma–átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték – továbbá

• cseppfolyós propán–bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
• földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm³/liter) értékű

módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

Tájékoztató a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásba vételről

Az 1997. évi LXXVIII. Építési törvény 39. § (2) alapján üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat,

• akinek az építőipari kivitelezői tevékenység a tevékenységi körei között szerepel, továbbá
• kivitelezési tevékenységhez alkalmas székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik,
• aki rendelkezik az általa folytatott kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel, vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazott, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló (pl: megbízás) – ilyen szakképesítéssel rendelkező szakmunkással és
• aki az 1997. évi LXXVIII. Étv. 39/A § alapján az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatása esetén felelős műszaki vezetői feladatok ellátására alkalmas személyt alkalmaz munkaviszonyban, tagsági, vagy megbízási jogviszonyban.

Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. Köteles továbbá az EGT tagállamokból, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező valamennyi szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői tevékenységét az MKIK -hoz bejelenteni.

Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1-je előtt már folytatták, illetve megkezdték, azok ezen bejelentésüket legkésőbb 2010. január 31-ig kötelesek megtenni. Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1-je után kezdik meg, azok bejelentésüket a kivitelezői tevékenység megkezdését követő, legkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek megtenni.

A bejelentés módja:

Az elektronikus regisztrációs segítő szoftver segítségével az adatlapot ki kell tölteni, kinyomtatni, majd a cégszerű aláírás után postai úton be kell küldeni az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda – 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. címre.

Számítógéppel nem rendelkező ügyfelek vagy az MKIK-nál, vagy a területi kamarák ügyfélszolgálatain ingyenesen beszerezhető, nyomdai úton előállított nyomtatvány kitöltése és cégszerű aláírása után, postai úton nyújthatják be regisztrációs kérelmüket az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda – 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. címre, vagy személyesen is benyújthatják valamennyi területi kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálatán.

A bejelentést követően, az esetleges változás bejelentési kérelmüket ugyan ezen űrlap felhasználásával tehetik meg.

Területi kamarák ügyfélszolgálatai:

Az adatlap két részből – kötelezően kitöltendő és önkéntesen megadható adatokból – áll. A nem kötelező jelleggel megadható adatok közlése a nyilvántartási szám kiadását nem befolyásolja, de a közölt adatok valódiságáért az adatközlő felel.

A bejelentő által közölt, a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát mind az építésfelügyeleti hatóság, mind az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák ellenőrizhetik.

A benyújtott kérelmek, csak az igazgatási szolgáltatási díj – az MKIK elkülönített számláján történő – jóváírását követően bírálhatók el.

Az 5.000,- Ft-os igazgatási szolgáltatásidíjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) MKB Bank Zrt-nél vezetett 10300002–20373432–71933285 számú számlájára, igazgatási szolgáltatási díj megjelöléssel és a befizető adószámának feltüntetésével kérjük átutalni, vagy a kamaránál készpénzben befizetni.

A kérelem befogadásáról, illetve a nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám közlésével az MKIK Építésügyi Regisztrációs Irodája írásbeli értesítést küld.

A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása nyilvános, az az Interneten az MKIK weblapjáról – a szoftver elkészülte után – szabadon elérhető.

Alkalmazható ár 2010. január 1-je és 31-e között!

A fizetendő járulékok megoszlása 2010. január 1-jétől**

Amit az Alkalmi munkavállalói könyvről tudni érdemes

2010.04.01-től megszűnik az AM könyv. Helyébe a blanketta munkaszerződés lép.

Azon munkáltató, aki alkalmi munkavégzés keretében

• legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
• egy naptári hónapon belül max.15 naptári napig, és
• egy naptári éven belül max. 90 naptári napig

létesít munkaviszonyt a munkavállalóval, annak

az alábbi feladatai vannak:

• a munkavégzés megkezdése előtt az APEH felé be kell jelentenie a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, TAJ számát, születési helyét, idejét, lánykori nevét, anyja nevét
• a munkaviszony megkezdésének és megszűnésének időpontját
• a munkavégzés helyét

A bejelentés történhet

• telefonon a 189-es számon
• interneten az ügyfélkapun keresztül

További teendők

• a munkaszerződést a munka megkezdése előtt írásba kell foglalni
• jelenléti ívet kell vezetni, amely szigorú számadású nyomtatványnak minősül

A munkavállaló részére kifizetett összeg után 30% járulékot kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-ig, melyről bevallást is kell küldeni az APEH felé.

2010.január 01-től életbe lépő legfontosabb változások

Személyi jövedelemadó

• nem evás egyéni és társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak juttatása: a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összege. Ha ezt nem éri el a kivét összege, akkor azt az osztalék, illetve a vállalkozói osztalékalap terhére ki kell egészíteni
• szuperbruttósítás: a személyi jövedelemadó alapja a 27 % -al növelt jövedelem
• adótábla: 5.000 eFt-ig 17%, felette 32%
• adójóváírás: 15.100 Ft/hó, jogosultsági határ évi 3.188 eFt, csökkentett mértékben vehető igénybe 4.698 eFt éves jövedelemig
• a számla alapján történő kifizetésekből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia
• megszűnnek az adókedvezmények, kivéve: a súlyos fogyatékossági-, a családi-, az őstermelői, illetve a hosszú távú öngondoskodás kedvezménye
• az egyéni vállalkozó szüneteltetheti vállalkozását - ezt az illetékes okmányirodánál köteles bejelenteni. Ezen idő alatt járulékfizetési kötelezettség nem terheli, de nem is biztosított, és vállalkozó tevékenységet sem végezhet
• új lehetőség: egyéni vállalkozásból egyéni cég

Egyszerűsített vállalkozói adó

• az eva mértéke 30%-ra emelkedik
• ha az adózó túllépi a bevételi határt, akkor 50%-os eva kulcsot kell alkalmazni
• a bevallási határidő az adóévet követő év február 25-re módosul

Társasági adó

• az adókulcs 19%-ra emelkedik, megszűnik a 4% különadó
• a veszteségelhatároláshoz nem kell adóhatósági engedély /2009-re is alkalmazható/
• ezentúl behajthatatlan követelésnek minősül az olyan követelés 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki
• a reprezentáció és üzleti ajándék címén elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, azaz növeli az adóalapot

Adózás rendeje

• 2010.január 01-től a helyi iparűzési adót az APEH felé kell bevallani és befizetni
• 2010-től megszűnik a NYENYI /nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó/ lapokkal kapcsolatos adatszolgáltatás

Egyéni vállalkozó és egyéni cég

• az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, szünetelésének, megszűntetésének és a változásoknak a bejelentéséért nem kell sem illetéket, sem igazgatási szolg.díjat fizetni
• nincs szükség erkölcsi bizonyítványra a tevékenység megkezdésekor, az illetékes hatóság ellenőrzi majd, hogy nem áll-e fenn valamilyen kizáró ok
• az egyéni vállalkozói igazolványt sem kötelező kiváltani
• a vállalkozónak a nyilvántartási számát kell használnia ott, ahol 2010 előtt az egyéni vállalkozói igazolványa számát kellett megadnia, magyarul: a vállalkozó által kiállított számlán a jövőben az okmányirodai nyilvántartási számot kell feltűntetni!
• elválik egymástól az egyéni vállalkozói státus és a jogosultság a tevékenységre, azaz ha jogszabály előírja, hogy az egyéni vállalkozó saját maga feleljen meg a tevékenység végzéséhez szükséges képesítéssel, akkor nem elegendő, ha az alkalmazottja rendelkezik a szükséges képesítéssel
• az egyéni cég jogi személyiségű adóalany, amely a cégbejegyzés napjával jön létre
• egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat
• az egyéni cég jegyzett tőkéjét a tagja határozza meg, tőkeminimum nincs előírva
• a tag dönti el, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséggel akar-e tartozni a cég cégvagyont meghaladó tartozásaiért

Mint már írtuk, 2010. január 1-jétől jelentősen megváltoznak az alkalmi foglalkoztatás szabályai.

Amennyiben az alkalmi foglalkoztatás 5 napon túli időtartamra irányul, akkor a foglalkoztatónak ún. blanketta-szerződést kell kötnie a munkavállalóval. A blanketta-szerződés interneten, valamint a munkaügyi kirendeltségeken lesz elérhető. A munkaadónak a bevallást a főszabály szerint elektronikusan kell benyújtani. Azoknak a természetes személyeknek azonban, akik háztartási vagy idénymunka keretében foglalkoztatnak alkalmi munkást, csak évente egyszer, papíralapon kell a bevallást teljesíteni.

Közteherjegy helyett a járulékfizetés mértéke főszabály szerint 30% lesz. A munkáltatónak a járulékot utólag kell megfizetni a Magyar Államkincstárba.

További változás, hogy az alkalmi foglalkoztatás időbeli korlátja a munkavállaló számára megszűnik, míg a munkáltatókra vonatkozóan megmarad. Így idénymunka esetén az azonos felek közötti folyamatos munkaviszony nem haladhatja meg a 31 napot, egy éven belül pedig a 90 napot. Egyéb esetben marad a korábbi szabályozás: azonos munkáltatónál egy héten belül 5 napot, egy hónapon belül 15 napot, egy év alatt pedig legfeljebb 90 napot dolgozhat blanketta-szerződéssel a munkavállaló.

Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv!

A jövő év elejétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv (AM), az alkalmi munka azonban megmarad.

Az AM helyébe a törvényben meghatározott tartalmú blanketta-munkaszerződés lép.

A döntés értelmében a munkáltatóknak lehetőségük lesz a már teljesített – elektronikus vagy telefonon történő – bejelentés módosítására és visszavonására, míg a munkavállalókat semmiféle időbeli korlát nem tartja vissza attól, hogy akár kizárólag alkalmi munkából éljenek.

A munkavállalóknak ugyancsak könnyebbséget jelent, hogy évi 840 ezer forint jövedelem alatt az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mentesül az szja terhei alól.

A társadalombiztosítási és az eho törvény változása 2010-től

Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok

2009. július 1-ejétől a minimálbér kétszereséig bevezetésre kerülő 5 százalékpontos járulékcsökkentés 2010-től miden jövedelemre kiterjed. Ezzel egyidejűleg a munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mint önálló járulék megszűnik és az egészségbiztosítási járulékba integrálódik. Így csökken a járulékbefizetési számlák száma is.

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a biztosított

• természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
• pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és
• munkaerő-piaci járulékot, valamint
• nyugdíjjárulékot,
• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot

fizet. Az első háromként megnevezett befizetési kötelezettség a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó

• egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és
• nyugdíjbiztosítási járulékot

fizet.

A törvény szövegében [Tbj. 19. § (1) és (3)] ez a következőképpen jelenik meg:

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből

• a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék,
• az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 3 százalék.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül

• a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék,
• a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,
• a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékon belül

• a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,
• a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék,
• a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

Az arányos közteherviselés követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a járulékfizetési alsó határt az egyéni és társas vállalkozóknál a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ váltja fel. Ennek értelmében a fogalmak és értelmező rendelkezések egy új ponttal kiegészülnek. A tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.

A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése

A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után [Tbj. 27. § (1)] a meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személy közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg.

Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értéket, a foglalkoztató a havi 08-as bevallásában [Art. 31. § (2)] a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével adja meg. Azonban ekkor is minimum a minimálbér alapulvételével kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapot át, egy naptári napra az összeg harmincad részét kell figyelembe venni.

A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

A biztosított egyéni vállalkozó [Tbj. 29. § (1)] a társadalombiztosítási járulékot az Szja törvényben meghatározott [Szja tv. 16. § (4)] vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után fizeti meg.

Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó a 08-as bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.

Az eva adózó biztosított egyéni vállalkozó a meghatározott járulékokat (tagdíjat) a tevékenyég piaci értéke után fizeti meg. Az eva adózó is a 08-as bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Az eho törvény változásai

2010. január 1-ejétől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, igazodva a társadalombiztosítási járulék mértékéhez, 27 százalékra emelkedik.

A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a Szja tv. szerinti

• összevont adóalapba tartozó jövedelemnél
  • az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
  • a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díjkiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj-ben meghatározott tevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része;
• külön adózó jövedelmek közül
  • a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem,
  • az egyösszegű járadékmegváltások,
  • a kisösszegű kifizetések

után. Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj rendezésére vonatkozóan annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díjkiegészítést meg kell állapítani. A meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, a Tbj. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a Tbj-ben meghatározott tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és a személyes közreműködői díj kiegészített összegére meghatározott egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét. [Közteherv. tv. 122. § (2) – Eho 3. § (4)]

Mentesül a meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díjkiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóévekben a most meghatározott egészségügyi hozzájárulás-fizetés történt.

2009. AUGUSZTUSÁTÓL ÉLETBE LÉPÕ VÁLTOZÁSOK A BETEGSZABADSÁG ÉS TÁPPÉNZ VONTAKOZÁSÁBAN!

Betegszabadság

A betegszabadság egy speciális szabadság, mely szerint a munkavállalónak, ha betegség miatt válik keresőképtelenné, a keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár. Ez alól kivétel, ha a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt lesz keresőképtelen. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvosnak kell igazolnia.

A munkavállaló részére a betegszabadság időtartamára távolléti díjának nem a 100%-a, hanem a 80 százaléka jár. Ez az érték 2009. augusztustól már csak 70% lesz.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, akkor neki a naptári évre járó betegszabadság időarányos része jár. Ezt az arányosítást azonban úgy kell megtenni, hogy az időarányos betegszabadság nem lehet több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.

A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. A betegszabadság kiadásánál ezek ismeretében kell eljárni.

A betegszabadságnak az a része, amit nem vett igénybe a munkavállaló, azt később már nem igényelhető.

Táppénzhez kapcsolódó százalék

A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka.

2009. augusztustól csökkent a táppénz százalékos mértéke 10%-kal. Így a két évnél hosszabb biztosítási jogviszonyban tevékenykedő magánszemély táppénze esetén 70%-ról 60%-ra csökken a táppénz mértéke, míg két évet meg nem haladó biztosítás esetén, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén ez az érték 50%-ra változik.

Az 18 % -os felszámított adómérték alá tartozó termékek köre 2009.07.01-től

E törvény alkalmazásában vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31-én hatályos szövegének áruazonosító számai, a tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ide értendő.

Közlemény a 2009. július 1-je és július 31-e között alkalmazható APEH által közzétett üzemanyagárak alakulásáról!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése értelmében:
”Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni.”

A leírtakra tekintettel az általános forgalmi adó és a jövedéki adó emelkedése miatt 2009. július hónapra az üzemanyagárak a következők szerint számolhatók el:

Változások 2009. július 01-től:

• A 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra emelkedik, de bevezetnek egy 18 százalékos kulcsot a tejre, tejtermékekre, kenyérre és pékárukra és augusztustól a távhőre is. Utóbbinál meg kell várni Brüsszel jóváhagyását, ezért az egy hónapos csúszás.
• Továbbra is az ötszázalékos körbe tartoznak a könyvek, a gyógyszerek, a napilapok, az egyes jövedéki termékek adója pedig 5-6 százalékkal emelkedik.
• Januárig visszamenőleg módosították az szja-táblát: a jelenlegi 18 százalékos kulcshoz tartozó 1,7 millió forintos sávhatár 1,9 millióra emelkedik.
  Ezzel a 158 ezer forintnál nagyobb havi bruttó bérrel rendelkezők zsebében havi 3 ezer forinttal több pénzt hagynak.
• Szeptembertől adóterhet nem viselő járandósággá válik a családi pótlék.
• Enyhülnek a foglalkoztatás költségei, a munkaadók által fizetendő tb-járulék 5 százalékponttal csökken a minimálbér kétszereséig.
• A Start kártyával rendelkező ötven év feletti munkanélkülieket, a gyermek gondozását követően munkát keresőket és a pályakezdőket alkalmazóknak a járulékcsökkentésnek megfelelően a jelenleginél 5 százalékponttal kevesebb közterhet kell fizetniük, vagyis ezek a munkaadók továbbra is 17 százalékpontnyi járulékkedvezményt kapnak.
• A kormány már idén augusztustól 10 százalékkal csökkenti a táppénz mértékét. Két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében a bér 70 százalékáról 60 százalékára, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra csökken a táppénz összege. A munka törvénykönyve szerint járó 15 napos betegszabadság idején pedig az eddigi 80 százalék helyett a bér 70 százaléka jár majd.
• 2017-től a nőkre és férfiakra egységesen 65 éves öregséginyugdíj-korhatár vonatkozik.
• A 13. havi nyugdíjat eltörlik, így a Gyurcsány-kormány terveitől eltérően nem csak az újonnan nyugdíjba menők esnek el a plusz egyhavi állami juttatástól, hanem a már most nyugdíjban levők is elbúcsúzhatnak tőle. Már az idei 13. havi nyugdíj második, novemberben esedékes részét sem fizetik ki. Kompenzálásként bevezetik viszont a nyugdíjprémiumot, ami akkor jár majd év vége felé a nyugdíjasoknak, ha az adott évben a költségvetési hiánycél teljesülni látszik, és a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Erre jövőre nincs esély, de elképzelhető, hogy még 2011-ben sem jár majd az egyösszegű juttatás, ami minimum húszezer, legfeljebb (7,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén) nyolcvanezer forint lehet.

2009 évi változások

Személyi jövedelemadó:

• Az adó mértéke 1.700.000 Ft jövedelemig 18%, felette 18% és az 1.700.000 forinton felüli rész 36%-a.
• Az átalányadó értékhatára 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra emelkedik.

Társasági adó:

• A rendezett munkaügyi kapcsolat feltétele lesz a 10% adókulcs alkalmazásának.

Általános forgalmi adó:

• Áfa fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adott ügylet megvalósul.

Cégautó adó:

• Vagyoni típusú adó lesz, 1600 cm³ alatt 7 ezer Ft, felette 15 ezer Ft havonta.

Adózás rendje:

• A munkavállaló január 31-ig kérheti munkáltatójától, hogy készítse el szja bevallását.
• Ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál, erről értesíti a munkaügyi hatóságot.

Számviteli tv:

• A pénzkezelési szabályzat kötelező eleme lesz a készpénzállomány meghatározása. Ez nem lehet több, mint az előző év összes bevételének 1,2%-a. Ha ez kevesebb, mint 500.000 Ft, akkor ez utóbbi összeg a mérvadó.

Készítettünk egy külön oldalt a régebbi híreknek, tehát ezentúl itt csak a „friss” híreket lehet olvasni. Akit pedig érdekelnek a régebbi hírek is, az a bal oldali menü segítségével vagy a friss hírek tetején található linken keresztül juthatnak oda.

Az „elérhetőség” oldalt felváltotta a „kapcsolat” menüpont, így lehetőség nyílik levelező program nélkül közvetlenül az oldalról üzenetet küldeni nekünk.

Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy az irodánk elköltözött! Igaz nem kell messzire menni, hogy megtaláljanak minket, mert csak az előző irodánk mellett lévő sokkal szebb és tágasabb helységbe költöztünk át!

Új TEÁOR´08 számok!

2008. január 1-jétől az EU tagállamokban egy, a tagállamokban kötelező és közvetlenül alkalmazandó EGK rendelettel egységesítik a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolását. Az eddigi kódszámokat felváltják az új TEÁOR´08 szerinti kódszámok. Az új tevékenységi lista sokkal részletesebb, felépítését tekintve pedig lényegesen eltérő lesz az elődjéhez képest. Új tevékenységet 2008. január elseje után már csak a TEÁOR´08 kódszámai szerint lehet bejegyeztetni.

A 2008. január elsején már bejelentett tevékenységekkel kapcsolatban a cégbíróságok automatikusan fordítást készítenek a KSH szerinti fordítókulccsal, és egyben az adóhatóságot is értesítik ezekről. Az adóhatóság a kizárólag hozzá bejelentett tevékenységekkel kapcsolatban 2008. január 31-ig végzi el a fordításokat azon esetben, ha a korábbi TEÁOR´03-ról TEÁOR´08-ra történő átváltás a KSH által megadott átváltó kulcsokkal automatikusan megoldható. Az automatikus átváltás az új besorolási rendszer jellege miatt nem minden esetben lehetséges.

Azon esetekben, ha a TEÁOR kódok átsorolása nem végezhető el automatikusan, akkor az adózóknak kell az átsorolást kérelmezniük a cégbíróságoknál vagy az adóhatóságnál 2007. december 31-e után az első változás-bejelentés alkalmával, de legkésőbb 2008. július 1-jéig. Az új TEÁOR kódszámokat érintő változások következtében a társaságoknak figyelemmel kell kísérniük, hogy mely kódszámok átváltása történik meg automatikusan az említett hivatalok által, és melyek azok, amelyekkel kapcsolatban az átváltást, a módosítást magának a társaságnak kell kérnie a cégbíróságnál vagy az adóhatóságnál.

Egyéni vállalkozók pedig az Okmányirodában kell hogy elvégezzék a módosítást.

A járulékmértékek változása

A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 29 százalék, azonban annak megoszlása módosult.
A 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékból:

• a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24 százalék,
• az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék.

Az egészségbiztosítási járulék további megoszlása:

• természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék,
• pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék.

A korkedvezmény-biztosítási járulék 2007. január 1-jétől fennálló fizetési kötelezettség, azonban annak megfizetését 2007. évben a központi költségvetés átvállalta. 2008. január 1-jétől a fizetési kötelezettség már ténylegesen terheli a foglalkoztatót (társas vállalkozást), egyéni vállalkozót. A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulékalap, mértéke 13 százalék. 2008-ban a központi költségvetés e kötelezettségnek 75 százalékát még átvállalja, ezért 3,25 százalékot kell az érintetteknek fizetni. A korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a nyugdíjas foglalkoztatott, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó esetében.

A korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésre külön törvény alapján lehetősége lesz a foglalkoztatónak (társas vállalkozásnak), egyéni vállalkozónak.

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék:

• nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik,
• 1,5 százalék a nyugdíjjárulék mértéke, ha a biztosított magánnyugdíj-pénztár tagja.

A magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke változatlanul 8 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén is 9,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot fizet.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amely megoszlik:

• 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékra, és
• 2 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékra.

Változás következett be az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékében, a 9 százalék mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék helyébe fix összegű járulék került megállapításra.

2008. január 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint azon belföldi személy, aki nem biztosított, és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem (például nagykorú eltartott, alkalmi munkavállaló), egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, melynek havi összege 4.350 forint (napi összege 145 forint).

2008. január 1-jétől a nyugdíjjárulék fizetési felső határ éves összege 7.137.000 forint, napi összege 19.500 forint. Jövőre megváltoznak a lakáseladásból származó jövedelem utáni adózás szabályai. Ennek értelmében a szerzéstől számított öt éven belül attól függetlenül, hogy vesz új lakás vagy sem, 25%-os jövedelemadót kell fizetnie. A szerzést követő ötödik évben viszont már adómentesen lehet eladni a lakóingatlant. Az adóalap mértéke a szerzéstől számított évek függvényében csökken.

Jövőre megváltoznak a lakáseladásból származó jövedelem utáni adózás szabályai. Ennek értelmében a szerzéstől számított öt éven belül attól függetlenül, hogy vesz új lakás vagy sem, 25%-os jövedelemadót kell fizetnie. A szerzést követő ötödik évben viszont már adómentesen lehet eladni a lakóingatlant. Az adóalap mértéke a szerzéstől számított évek függvényében csökken.

Cég székhelye, telephelye és fióktelepe csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában van, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A törvény ezen szabályai 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

2008.01.01-től az előrehozott /korhatár alatti/ öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele lesz - a korhatár és a szolgálati idő kritérium mellett - a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszűntetése is. Vagyis ilyen nyugdíj akkor állapítható meg , ha a biztosított munkaviszonya megszűnik /a vállalkozói jogviszony pedig átalakul kiegészítő tevékenységet folytató jogviszonnyá/. Ha a megszűntetett jogviszony helyébe egy új jogviszony lép, akkor arra szintén új szabályok vonatkoznak. Ennek lényege, hogy mindazok, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként kereső tevékenységet folytatnak, egy bizonyos nagyságú jövedelem megszerzése után szüneteltetniük kell saját jogú nyugdíjukat.

2008.01.01-től duplájára nő a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Tehát a jövőre a 100 millió forintnál kisebb árbevételű gazdálkodókat ez a kötelezettség már nem érinti.

2007.09.01-től újra lehet a társaságok vezető tisztségviselő jogviszonyára tekintettel a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni. Magyarul ismét köthető az ügyvezetővel munkaszerződés.

A tavalyról megmaradt szabadságokat 2007.09.30-ig lehet kiadni. Az ez évi szabadságokat az év végéig kell kiadni, csak kivételesen fontos gazdasági érdekre és a működés körét jelentősen befolyásoló tényezőre hivatkozva lehet az alapszabadság egynegyedét a következő évre átvinni, mégpedig 2008.03.31-ig, kollektív szerződés esetén 2008.06.30-ig.